Alvászavar

Az ember életének nagyjából egyharmadát alvással tölti.

Az alvás minősége azért is fontos, mert meghatározza az ébrenlét időszakában a közérzetet, a testi és szellemi teljesítőképességet.

Az alvászavar a leggyakoribb orvosi panaszok egyike. A különböző felmérések szerint a felnőtt lakosság 20-30%-a küzd átmeneti, 10%-a pedig hosszabb ideig tartó alvási nehézségekkel.
 

Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha az alvás nem teljesíti alapvető funkcióját, vagyis nem képes a szellemi és fizikai erőnlétet megfelelően helyreállítani.

Következmény:

• a napközbeni fáradtság,
• aluszékonyság,
• a figyelem összpontosításának és fenntartásának zavara,
• az emlékezetzavar,
• a problémamegoldás sikertelensége,
• a reakciók lassulása,
• a munkaképesség csökkenése 
• a szociális kapcsolatok kezelésében mutatkozó problémák.
• Az alvásigény nagyon egyéni, a felnőtt embereké átlagosan 7 óra körül van, de az átlagtól való nagy eltérések is elképzelhetőek. Sem a kevés, sem a sok alvás nem számít betegségnek akkor, ha egyébként a hétköznapokban kipihentek, aktívak vagyunk.

Alvászavart okozhat:

• a nem megfelelő életmód,
• rendszertelen életritmus,
• élénkítő szerek (kávé, tea) túlzott fogyasztása,
• a nem megfelelő táplálkozás,
• a mozgáshiányos életmód,
• a stressz.

Sokszor átmeneti alvási nehézségek azért válnak tartóssá, mert maga az alvás válik stresszé: az elalvási helyzet egyre idegesítőbb, egyre többet aggódunk, vajon el tudunk-e aludni, hogyan teljesítünk másnap, ha most nem alusszuk ki magunkat. Az ilyen típusú gondolatok nagyon gyakoriak, és önmagukban képesek arra, hogy egy átmenetinek induló alvászavart hosszú távon fenntartsanak.
 

Alvászavart okozhatnak még a fentieken kívül testi és lelki betegségek is
A testi betegségek közül leggyakrabban a magas vérnyomás (sokszor az alvászavar az egyetlen tünet), cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák okozhat alvási problémát, illetve minden olyan betegség, ami fájdalommal, kényelmetlenséggel jár.
Az alvászavart okozó lelki betegségek közül a leggyakoribb a ma már népbetegségnek számító depresszió.
 

Az alvási elégtelenség legfontosabb kezelési módja:
az életmód megváltoztatása, és egy rendszeres bioritmus kialakítása.

Ezt hívjuk alváshigiénének.
A legfontosabb életmódtényezők: rendszeres életritmus, rendszeresen ugyanabban az időben történő lefekvéssel és felkeléssel, mértékletesség az élvezeti szerek fogyasztásában, megfelelő alvási környezet megteremtése, rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás és rendszeres nappali szabad levegőn való tartózkodás.
Az altatószereket - egyes nagyon ritka eseteket leszámítva - csak átmenetileg (1-2 hónapig) javasoljuk szedni, addig, amíg életmódunkat nem sikerül megváltoztatnunk.
Az időskori alvászavarok jól ismertek és hátterükben egyrészről biológiai tényezők (pl. a melatoninszint csökkenés a tobozmirigyben való kóros kalciumlerakódás következtében, a napi bioritmus ezzel kapcsolatos felborulása), valamint például a jelentősen csökkent nappali fizikai aktivitás állnak.
A teljesség igénye nélkül még megemlíteném-
a koffein, a teofillin, az efedrin tartalmú készítmények, az alkohol, a kokain, az amfetamin és származékaik, különböző szívgyógyszerek (pl: beta-blokkolók) - alvással kapcsolatos negatív hatását.
Az alvászavarok kezeléséhez fontos tisztázni a zavar okait és a pontos tüneteket is!