Köszvény

A köszvény vagy podagra örökletes  anyagcsere-betegség. Oka a vér húgysav-tartalmának kóros növekedése. A nyálkatömlőkben , ínhüvelyben, izületekben felhamozódó húgysav kikristályosodik  és köszvényes rohamokat okoz.

Kialakulása: a beteg az örökletes terheltség ellenére hosszú ideig tünetmentes  lehet. A jelentkező betegség különböző lefolyású, eltérő súlyosságú lehet. Férfiaknál jóval gyakoribb, mint nőknél.

A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban.

A magas húgysav szint önmagában, köszvényes ízületi fájdalom nélkül is veszélyes. Férfiakban másfélszeresére, míg nőkben háromszorosára növeli egy esetleges infarktus valószínűségét. 
A húgysavszint változó. Lehet, hogy valakinek a mérés időpontjában normális értéket mérhetünk, mégis köszvényes, mert pár nappal a mérés előtt akár a duplája is lehetett az éppen mért értéknek. Tehát a köszvény nem a „királyok betegsége”, hanem a túlzott táplálkozásé, az egészségtelen étrendé, a túlzott alkoholfogyasztásé, illetve ritkább esetben sújthatja a kór a vesebetegeket.

Tünetek:

  • éjszaka gyakori erős fájdalom a nagylábujj alapízületében
  • a megtámadt ízület megduzzad, meleg és vörös
  • láz
  • hányinger, hányás

Az alábbi állapotok, ill. körülmények növelheti a köszvény kialakulásának kockázatát: 

Genetikai tényezők: Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény.

Életviteli tényezők: A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.

Betegségek: A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsír-szint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése.

Gyógyszerek:  A tiazid (thiazid) típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik az húgysav szintet.

Életkor és nem: Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysav-szintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysav-szintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.

Teendők: aki tisztában van azzal, hogy az örökletes köszvény számára veszélyt jelent, kerülje a rizikófaktorokat. Kevés húst fogyasszon, belsőséget ne egyen, hagyja el az alkoholt. A túlsúlyosak fogyjanak le és mozogjanak sokat.

Köszvény étrend

Megelőzés: purin szegény étrend, napi 200 mg alatti purin bevitel. Éhezni TILOS(!), mert az sejtpusztulással, és így húgysavszint emelkedéssel járhat.

Magas purin tartalmú ételek: máj, hal, hús, belsőségek, csokoládé, bab, borsó, lencse, mák, mogyoró, mazsola (150-1000mg/100g).

Közepes purin tartalmú ételek: karfiol, brokkoli, zöldbab.

Alacsony purin tartalmú ételek: túró, kefir, joghurt, sajt, krumpli, méz, rizs, kenyér, búzadara, gomba, vaj, olaj, stb.
 

Forrás: Az egészség enciklopédiája, webbeteg.hu, Dr. Tihanyi L.