Keringési problémák

Magyarországon csupán néhány éve kezdtek el intenzíven foglalkozni a nyiroködémások, nyirokpangásosok diagnózisával és kezelésével.
A nyiroködéma legkifejezettebb tünete a kezdetben még vízhajtásra bizonyos mértékben reagáló, de a későbbiekben a hagyományos kezelésekre javulást nem mutató duzzanat.
Ez általában a végtagokon alakul ki, de súlyos problémákat okoz a nemi szerveken, a fejen és a törzsön elhelyezkedő duzzanat is.

A nyirokerek kapcsolatban vannak a vérkeringéssel. A nyirokerek szabadon kezdődnek a szövetekben és az a feladatuk, hogy a folyadék és a nagy molekulasúlyú anyagokat juttassák vissza a keringésbe, amiket a visszerek nem képesek a szövetekből elszállítani.A nyirokcsomókban vannak a szervezet védekezését szolgáló sejtek, az immunsejtek. Ezek hatástalanítják pl. a daganatsejteket, baktériumokat, vírusokat, amelyeket a nyirokerek odaszállítanak.
A nyiroködéma azt jelenti, hogy a nyirokerek nem képesek feladatukat betölteni. A szövetekben rekedt anyagok felszaporodnak és láthatóan is duzzanatot okoznak, ez a nyiroködéma.

A narancsbőr a zsír helyi felhalmozódása, illetve a nyirokpangás miatt bekövetkezett salakanyag-felhalmozódás következtében jön létre.

A nyirokrendszer és az immunrendszer kapcsolata:
Nyiroknedv keletkezik, amikor a kisartériákból folyadék préselődik ki a szövetekbe. Láthatóvá akkor válik, ha például megégetjük a bőrünket, vagy feltöri a cipő a sarkunkat, és kis, szalmasárga színű, áttetsző folyadékkal teli hólyagocskák keletkeznek; ezek terméke tehát a nyiroknedv.
A nyirokcsomók feladata nemcsak a beérkező nedv megszűrése, hanem az adott alkotóktól függően olyan sejteket, faktorokat is termelnek, melyek az immunrendszer komplex működését szabályozzák.
Az ún. nyirokszervek: a csecsemőmirigy, a lép, a mandulák, a vakbél és a vékonybél Peyer-féle plakkjai, illetve a csontvelő a fent említetteken túl egyéb speciális funkciókat is betöltenek.

A lymphdrenázs (nyirokmasszázs) hatása
A módszert a század elején dr. Emil Vodder dán biológus fejlesztette ki hosszas kutatások során. A nyirokdrenázs körkörös, nyomó-simító mozdulataival gyorsítja a nyirok elfolyását. Ezzel megszűnik a szöveti nyirokpangás, az anyagcsere 'hulladék'- és salakanyagai pedig hamarabb kiürülnek. A nyirokkeringés segítségével a méreganyagok ugyanis előbb az érpályába, majd a vér útján a májhoz, illetve a vesékhez kerülnek, ahol egyrészt átalakulnak, másrészt kiválasztódnak. A nyirokdrenázs tehát aktiválja az immunrendszert,és az anyagcsere-folyamatokat, kiüríti a szöveti ödémákat - csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát -, valamint indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt, a sejtek táplálék- és oxigénellátását is.

Vérnyomás problémák

 

A magas vérnyomásról (Hypertónia)
 

A felnőttek esetében akkor beszélünk magas vérnyomásról, ha két különböző napon legalább három, különböző időpontban végzett vérnyomásmérés átlagértéke magasabb mint 140/90 Hgmm (higanymiliméter). A kritikus értéket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján állapították meg.
Orvosi szempontból elsősorban az alsó érték (a kisebb szám), az úgynevezett diasztolés érték 90-104 Hgmm között van, enyhe, 105-114 Hgmm között közepes, 115 Hgmm felett súlyos magas vérnyomásról beszélünk. 

A magas vérnyomás kialakulásának oka az esetek nagy részében nem ismert. Azt viszont tudjuk, hogy az átmeneti és a tartós magas vérnyomás kialakulásában egyaránt szerepet játszik például a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, az alkohol, a dohányzás, a mozgás hiánya, a stressz, a zaj, a vér ólomtartalma, az öröklött hajlam és a gyógyszerek egész sora.

Tünetek: a beteg kezdetben rendszerint tünetmentes, később: fejfájás, orrvérzés, szédülés, hányinger, hányás, látási zavarok, nyugtalanság, görcsök, szívelégtelenség, mellkasi fájdalom.

Minél szűkebb, minél kevésbé rugalmas a vérerek fala, annál inkább emelkedik a vérnyomás. Például bizonyos szív- és vesebetegségek, illetve cukorbetegség is vérnyomás-emelkedést okozhat.

A magas vérnyomás kezelése: első lépésként, szinte minden esetben érdemes megpróbálkozni gyógyszer nélküli kezeléssel. Ha a diasztolés érték 100 Hgmm fölé emelkedik, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adása javasolt. Ha más megbetegedés nem áll fenn, a vérnyomást a következő módszerekkel kell csökkenteni:

• testsúly csökkentése
• sószegény étkezés
• az alkoholfogyasztás csökkentése vagy inkább elhagyása
• autogén tréning
• a stresszhelyzetek kerülése
• a fogamzásgátló tabletták elhagyása
• a dohányzás elhagyása

A vérnyomáscsökkentésről bővebben itt olvashatsz: Mindent a vérnyomáscsökkentésről

Ügyeljünk a helyes táplálkozásra!

A magas vérnyomásos beteg  táplálkozásának alapszabálya a következő: kevés só, sok kálium. A vérnyomáscsökkentő szerek hatására a szervezetből fogy a kálium, ezért azt megfelelő étrenddel vagy vitaminokkal pótolni kell. A magas káliumtartalmú ételek közé tartozik a burgonya, a főzelékfélék, a hüvelyesek, a gyümölcsök (főleg a banán), a szárított gyümölcsök és a diófélék.

A magas vérnyomásos betegnek tisztában kell lennie a gyógyszerek lehetséges mellékhatásaival. Korábban azt hitték, hogy a vérnyomáscsökkentő szereket egy életen át kell szedni. Ez a felfogás ma már túlhaladott. Normális életvitel mellett, a sikeres kezelést követően a gyógyszer gyakran elhagyható.

Forrás: Az egészség enciklopédiája

Nyiroktisztítás

A nyirokrendszer az érrendszerhez hasonlóan szervezetünk minden részében fellelhető, a legfontosabb védelmi rendszerünk. Feladata, hogy megakadályozza a méreganyagok érhálózatba jutását, és ezáltal a szervezet sejtjeihez, szöveteihez való kerülését. A nyirokcsomók felfogják és kiszűrik a méreganyagokat.
Javasolt megelőző célzattal, vagy ha a nyirokcsomók duzzadtak, ha gyakran kapunk el fertőző betegségeket, illetve rosszindulatú folyamatok, betegségek esetén.
 

Vértisztítás

A vér az érhálózatban keringve a szervezet minden területével és minden szervével kapcsolatban áll.

Szállítja az oxigént, a széndioxidot és a gyomor-, bélrendszerben felszívódott anyagokat, valamint az anyagcsere-folyamatok köztes- és végtermékeit.
A nem megfelelően működő bélrendszerből a salakanyagok nagyobb mennyiségben kerülnek a vérbe és ezáltal többek között bőrpírt, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak – ezért is célszerű a vértisztítás.

A vérnyomásmérés szabályai:

Mielőtt magas vérnyomásos betegnek minősítenének valakit, első lépésként szabályosan kellene megmérni a vérnyomását. A vérnyomásmérés csak akkor megbízható és hiteles, ha betartjuk a szabályokat

A szabályok a következők:

• Egyetlen vérnyomásmérés alapján senkit sem szabad magas vérnyomásos betegnek minősíteni!

• Mielőtt megmérjük a vérnyomást, meg kell győződnünk arról, hogy az illető a mérést megelőző fél órában nem ivott teát, kólát, kávét, energiaitalt, vagy egyéb koffein tartalmú italt, és nem dohányzott, mert ezek befolyásolhatják az eredményt

• Vérnyomást csak kiürített húgyhólyag mellett szabad mérni.
Egyébként hamisan magas értéket kapunk.

• A mérést megelőzően a páciensnek legalább 5 percig kell pihennie egy számára nyugodt  környezetben.

• A vérnyomást csak az illető testi adottságaihoz illeszkedő méretű várnyomásmárő mandzsettával lehet pontosan mérni.

• A vérnyomásmérés ideje alatt nem beszélhet sem a vizsgáló személy, sem a vizsgált személy.

• A vizsgált személynek kényelmes székben kell ülnie, olyanban, ami nagyon jól megtámasztja a hátát és  kényelmesen alátámasztva a kart.
Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor tévesen magasabb értéket forgunk mérni.

• A vérnyomásmérés alatt a vizsgált személy nem teheti keresztbe a lábait, mert ez tévesen magasabb értéket okoz.

• A felkarnak a szív magasságában kell lennie, kényelmesen megtámasztva, enyhén behajlított könyökkel. Ha a kart alátámasztás nélkül feltartjuk, az tévesen magasabb vérnyomás értéket eredményez.

• Minden esetben egymást követően legalább két-három alkalommal kell megmérni a vérnyomást, mégpedig úgy hogy az egyes vérnyomásmérések között legkevesebb egy-két perc szünetet kell tartani. 
A két-három mérés eredményéből kell átlagot számolni.

• A vérnyomásmérés megkezdése előtt a vizsgált személyt tájékoztatni kell arról, hogy többször is meg fogjuk mérni a vérnyomását, de ebből ne következtessen arra, hogy bármi baj lenne a vérnyomásával.

• Minden esetben meg kell győződnünk arról, hogy az illető vérnyomását nem befolyásolja aggodalom, izgalom.
Tapasztalat, hogy az orvos látványa, az orvosi vizsgálat ténye már önmagában is, nagyon sok esetben magasabbra emeli a vérnyomást.
Ezt nevezik – az orvosok fehér köpenyére utalva – „fehérköpeny hipertóniának”, azaz az orvos közelsége által kiváltott magas vérnyomásnak.
Mielőtt magasnak minősítenénk egy illető vérnyomását, minden esetben ki kell zárnunk a „fehérköpeny hipertónia” lehetőségét.

• Ha mindezek a feltételek teljesültek, és az illető vérnyomása – valóban szabályos méréssel is – magasnak tűnik, akkor a személyt ki kell képezni arra, hogy meg tudja mérni a saját vérnyomását. 
Az illetőnek az otthonában több napon át, naponta több alkalommal kell szabályosan megmérnie a vérnyomását, a mért értékeket fel kell jegyeznie, és ezekkel vissza kell mennie az orvosához ellenőrzésre  és a gyógyszerszedés megbeszélésére