Őszintén a margarinról és transzzsírokról....
Először nézzük a margarint!
A margarint eredetileg pulykák hízlalásához fejlesztették ki. Mikor az a pulykák halálát okozta, az emberek, akik a kutatásra szánt, befektetett pénzüket vissza akarták kapni, összedugták a fejüket. Ez egy fehér anyag volt, és semmi nem utalt arra, hogy élelmiszer, ezért sárgára színezték és úgy adták el a vaj helyettesítőjeként.
Hogy tetszik?
Kitaláltak néhány ötletes új ízt is. Tudod, hogy mi a különbség a margarin és a vaj között?
Olvasd végig...nagyon érdekes lesz! Mindkettő ugyanannyi kalóriát tartalmaz.
A vaj kicsit gazdagabb telített zsírban: a vajban 8 gramm, míg a margarinban 5 gramm.
- A margarin fogyasztása nők esetében 53%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, összehasonlítva ugyanannyi elfogyasztott vajmennyiséggel, legalábbis a legújabb harvardi orvostudományi tanulmány szerint.
- A vaj fogyasztása növeli az egyéb táplálékokból származó tápanyagok felszívódását.
- A vaj, táplálkozás szempontjából sok előnnyel rendelkezik, míg a margarin csak néhánnyal, mivel ezek hozzáadottak. A vajnak sokkal jobb íze van, mely más ételek ízét is kiemeli.
- A vaj több évszázados múltra tekint vissza, míg a margarin még 100 évesre sem.
- És most a margarinról...
- Nagyon gazdag hozzáadott zsírsavakban. Ez megháromszorozza a koszorúér elmeszesedésének kockázatát.
- Növeli a koleszterin szintet és főleg az LDL (rossz koleszterin) szintjét, míg a HDL (jó koleszterin) szintjét csökkenti.
- A rák kialakulásának kockázatát kb. 5-szörösére növeli.
- Rontja az anyatej minőségét.
- Csökkenti az immunrendszer reakcióját.
- Csökkenti az inzulin
reakcióját. - És íme a legmegdöbbentőbb tény...
EZ A RÉSZE NAGYON ÉRDEKES!
A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG
legyen. Ez a tény elegendő volt számomra, hogy kivonjam az életemből a margarint és minden mást, mely hidrogénezett (ez azt jelenti, hogy az anyag molekuláris szerkezetét megváltoztatják).
Ki lehet próbálni a következőt:
Vegyél egy doboz margarint és hagyd a garázsban, vagy árnyékos helyen!
Néhány nap múlva a következőket figyelheted meg:
Sem legyek, sem más egyéb, idegesítő muslica nem fog a közelébe menni (ez azért sejtet valamit). Nem lesz rothadt vagy büdös, mert nincs tápértéke. Semmi sem fog kinőni rajta. Főleg azok az ici-pici mikroorganizmusok nem fognak rajta kifejlődni. Miért?
Mert a margarin majdhogynem műanyag. Megolvasztanád a műanyag edényedet (Tupperware) és rákennéd a pirítósodra?
Íme a teszt eredménye:
A kép jobb alsó sarkában van a vaj, melyet "elleptek" a hangyák. A jobb felső sarkában van a sima margarin, a bal oldalon egy koleszterin csökkentő margarin. Azt hiszem a kép önmagáért beszél.
Mi a helyzet a transzzsírokkal?
Na de mi is ez a transzzsír, és miben található? Sajnos mindabban jócskán megtalálható, amire évtizedeken át azzal a szöveggel szoktattak rá minket, hogy egészséges és védi a szívet: a margarinban és a sütőolajban. A transzzsír hidrogénezett növényi olaj.
Mind a margarin, mind és a növényi olajok a telitettlen zsírsavak csoportjába tartoznak, s ezért -szemben a telitett állati zsírokkal- úgy tekintettek rájuk, mint az egészség forrására.
A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel, akkor azért bizonyult nagy vívmánynak, mert az így kezelt olaj többé nem avasodott, sütésállóbb lett, és kiemelte az ételek ízét. Ha erősebben telitették hidrogénnel az olaj molekuláinak a kötéseit, margarin keletkezett. A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, s lám az 1930-as évektől hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes "civilizációs" betegség, az érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók. Idézzük csak vissza azt a különös eredményt, hogy a japánok körében, azonos koleszterinszint mellett, az amerikai szívhalálozás harmada figyelhető csak meg. Ennek egyik oka a transzzsír fogyasztás különbségében ragadható meg: az átlagos amerikai naponta 8-13 grammot, az átlagos japán 0.6 grammot fogyaszt.
A transzzsírok tömegét fogyasztjuk mindazzal, amit az élelmiszeripar állít elő, hiszen a transzzsír eltarthatósága, az ízeket kiemelő sajátossága, na meg "koleszterinszegénysége" slágercikké tette.
A másik nagy forrás a "fast food", vagyis a különféle olajban sütött ételek, hamburgerek. Egy-egy ilyen ebéddel 8-16 gramm transzzsírt is elfogyasztunk, s ezzel máris a nagy kockázatú csoportba kerültünk. De transzzsír van a pékárukban is, hiszen a finom "vajas" sütemények nem vajjal készülnek. Pl. egy fánk kb. 4 gramm transzzsírt tartalmaz.
Nos mit is tehetünk?
Nézzük meg az élelmiszerek cimkéit, tudatosan kerüljük az ilyen zsírokat tartalmazó ételket. A gyorséttermi láncok ételei mind ilyen zsírokat tartalmaznak. Ha egy mód van rá, kerüljük ezek rendszeres látogatását! Viogyázzunk jobban gyermekeink testsúlyára egészséges táplálkozására!
Dr Hoffer Judit
orvos-természetgyógyász
belgyógyász