Hosszú ideig eláll és tartósítószer-mentes? Kezdj el gyanakodni...

Biztosan te is megfigyelted már, hogy már az élet minden területét egyre jobban ellátják tartósítószerekkel, vegyszerekkel, állagjavító szerekkel.

Légy tudatos vásárló az egészséged érdekében! Nézzük most a kozmetikumokat!

De mégis meddig jó, amit végül megvettél? Kompromisszumot kötsz a hosszabb eltarthatósággal és a silány összetétellel vagy az értékes, egészséges alapanyagok és a pontosan jelzett, rövidebb lejárati idő mellett döntesz? Nyilván Te sem kennél magadra penészes, avas szagú krémet.

A gyártók, hogy ez ne fordulhasson elő lejárati időn belül, tartósítószereket tesznek a termékeikbe. A tartósítószer olyan kémiai anyag, amely kis mennyiségben a készítményhez adva minőségét megóvja, eltarthatóságát növeli. A megfogalmazásból is kiderül, hogy a tartósítóiparban elsősorban a termékre kerül a hangsúly, míg egészséged hosszú távú biztosítása a háttérben marad.

A mi ajánlatunk a Biola natúr és bio termékcsalád magyar fejlesztőtől.

Látogass el hozzánk, kérd személyre szabott kozmetikai tanácsadásunkat ingyen!

Mi fán terem a tartósítás?

A kémiai tartósítószerek használata újszerűnek számított a XX. század derekán. Bevezetésükkor nem létezett semmilyen szabályozás, az emberi szervezetre, egészségre történő kihatásait alig ismerték, toxikológiai vizsgálatokat mindenki a saját elgondolása alapján végzett, kaotikus állapot alakult ki. Úgy gondolták és gondolják ma is, hogy mivel igen kis mennyiségben adagolják, így az esetleges mellékhatásokat a szervezet könnyen kompenzálni fogja. Az emberi testtel való ilyen könnyelmű bánásmód azonban helytelennek bizonyult.

Gondolj bele: az a kémiai anyag, amely egy élő, működőképes mikrobát képes elpusztítani vajon mit okoz egy annál jóval érzékenyebb emberi sejt esetén, főleg ha naponta többször is találkozik vele?

A kémiai konzerválószerek tömeges bevezetését követően eltelt egy évszázad, mi derült ki azóta?

• Több vegyület biztonsági adatlapját átnézve megállapítható, hogy sok esetben ez a szöveg olvasható: „Ezzel az anyaggal nem végeztek kémiai biztonsági vizsgálatot” – pl. Glyoxal (Glyoxalic Acid).
• Amivel végeztek, ott többnyire bebizonyosodott, hogy allergén, fehérjekárosító, mutagén, estenként rákkeltő. Ezek közül már ismered: Triclosan, Paraben-ek, methylchloroisothiazolinone, methylisothiazolinone, Butylhydroxytoluol (BHT), Butylhydroxyanisol (BHA).
• Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan: Biztonsági adatlapja szerint szem- és bőrizgató hatású, mérgező a vízi szervezetekre, a környezetben hosszan tartó károsodást okozhat. Ha az anyag a bőrre kerül, azonnal bő vízzel lemosandó.
• MDGN (metildibromo-glutaronitril): alkalmazását az Európai Unió megtiltotta krémekben, ennek ellenére még mindig használható és megtalálható néhány kozmetikumban: tusfürdők, naptejek. Súlyos bőrgyulladást okoz, károsítja a belső szerveket. Babáknál- és kisgyermekeknél a legveszélyesebb ennek a vegyi anyagnak használata, mivel bőrük nagyon nagy áteresztő képességgel rendelkezik, valamint immunrendszerük sincs kifejlődve, így nehezebben tud védekezni a káros hatások ellen.

 A hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 12 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek tartósítószer(eke)t alkalmazni!

Most azokat soroljuk fel, amik kivételesen NEM károsak!

Sajnos igen rövid a lista:

• Benzoic Acid
• Sorbic Acid
• Phenoxyethanol
• Ascorbic acid
• Tochopheryl Acetate
• Apple Acid
• Ascorbyl Palmitate
• Benzyl Salicylate
• Benzy Alcohol
• A természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

A leggyakrabban alkalmazott tartósítószer natúr és bio termékekben: Natrium-benzoat és Potassium Sorbat. Éppen ezért tudj meg többet róluk!

• A nátrium-benzoát a benzoesav nátriumsója, a nátrum-hidroxid és a benzoesav reakciója során képződik. Előfordul természetes formában számos élelmiszerben, illetve tejtermékben pl.: tejben 6 mg/kg, joghurtban 12-41 mg/kg, sajtban 40 mg/kg, burgonyában, babban, gabonafélékben 0,2 mg/kg, szójalisztben valamint dióban 1,2–11 mg/kg
• A benzil-alkohol, benzoesav és a nátrium-, illetve káliumsói egy kategóriába tartoznak az emberi egészség szempontjából, mivel gyorsan metabolizálódnak és 24 órán belül kiürülnek a szokásos utakon. Nem halmozódnak fel a szervezetben!
• A kálium-szorbátot többlépcsős kémiai reakcióval szorbinsavból állítják elő. A kálium-szorbát veszélytelennek számít. Az anyagot az emberi zsíranyagcsere teljes mértékben lebontja.

A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs- és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakció képes. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak.

Az őstermészet kiváló természetes "tartósítószereket" talált fel, de ezek használata drága és macerás a hagyományos kozmetikai termékeket gyártó cégeknek. Ezeket a drágább módszereket csak az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokat előállító gyártók alkalmazzák. Ebbe a csoportba tartozik a természetes C-vitamin, E-vitamin, tejsav, a természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része, 100%-os illóolajok, valamint egy különleges eljárás: a ritmizálás.

A fentiektől függetlenül előfordulhat, hogy valakinek a szervezete nem tolerálja jól a benzoesavat, szorbinsavat vagy a többi nem káros tartósítószert! Ilyenkor múló, viszkető bőrtünetek jelentkezhetnek. Ebben az esetben kerüld használatukat!

Ha azt olvasod egy terméken vagy elhangzik a reklámban, hogy: „Tartósítószert nem tartalmaz” kezdj el gyanakodni!

Ugyanis minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik. Mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni - azaz romlani. De a szintetikus alkotók többsége egyáltalán nem tesz jót a bőrnek, maradandó károsodást okozhatnak! Viszonylag új tartósítási mód az ionizálás, sugárkezelés, amely elpusztítja ugyan a mikroorganizmusokat, de ezzel együtt az értékes hatóanyagok is károsodnak, legtöbb esetben teljesen megsemmisülnek! A károsodott növényi részek semmilyen kedvező hatást nem tudnak kifejteni a bőrre!

A csomagolás is hatással van a termékre?

Bizony! Ha a kozmetikumodban semmilyen káros anyagot nem fedezel fel, akkor is figyelned kell még egy fontos tényezőre! Ez a tégely, flakon anyaga, amiben tárolódik!

A legrosszabb választás a kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, amelyet minden esetben ftalátokkal lágyítanak. Ebből ftálsav oldódhat ki már enyhe sav, lúg, hő hatására is! Ha a csomagoláson lévő háromszögben a PVC vagy V jelzés, illetve az 1-es vagy 3-as szám áll, akkor ftálsavat tartalmaz a műanyag. Léteznek olyan ftalátok, amelyek nem a műanyagokból oldódnak ki, hanem a különböző kozmetikumok direkt alkotó részei:

• Dibutyl Phtalat (napvédő szerekben)
• Diethyl Phtalat (napvédő szerekben)
• Dimethyl Phtalate (kozmetikai lágyító, rovarűző)
• Dioctyl Phtalat (kozmetikai lágyító)

A phtalátok hatásai:

• hormonrendszert károsan befolyásolhatják – elsősorban az alacsony nemi hormonok szintjéért okolhatók
• súlyosan károsíthatják az immun- és idegrendszert
• az asztma és bizonyos allergiák kialakulását növelik gyermekeknél
• elősegíthetik a rák kialakulását (kutatások szerint mellrákot okozhatnak)
• veseroncsoló hatásúak
• máj- és ivarszerv károsítók, rontják a nemzőképességet
• szaporodási és fejlődési rendellenességeket okozhatnak - a kutatások szerint elsősorban fiúgyerekekben
• már anyatejben is kimutatták, tehát szoptatós kisgyermekeinkre is hatással vannak

Az eddigiekből tisztán láthatod, hogy szabályos vegyi koktél vesz körül bennünket. Az egyes anyagok hatásairól is csak igen kevés információ áll rendelkezésre, az együttes hatások egyáltalán nem ismertek. A jelenlegi szabályozások ugyanis nem veszik figyelembe és nem is írják elő annak vizsgálatát, hogy miképp hatnak ránk együttesen a különböző anyagok, pedig a káros hatások nem csak összeadódhatnak, de fel is erősíthetik egymást.

Forrás: antalvali.com